Tisztelt Román Balázs!
Köszönöm levelét, úgy tapasztalom Ön a "kutyások" táborának tagja.
Sajnos Budapesten, nálunk Újbudán is létezik a "kutyások és kutyátlanok" csoportja. Úgy gondolom, minden állat, különösen egy kutya meghatározó tagja lehet egy családnak, fontos lehet többek között a gyermekek környezettudatos nevelésében is.
Ugyanakkor vannak társadalmunknak olyan tagjai is, akik nem csak hogy nem rendelkeznek kutyával, háziállattal, de nem is kedvelik őket.
Az Öbölben valóban nem lehet kutyával sétálni. Ha lehetne az Ön levele után néhány nappal megkapnám azoknak a szülőknek a leveleit, akik azért panaszkodnak, hogy miért lehet bevinni kutyát olyan helyre, mely kifejezetten családok számára kínál sétálási, kikapcsolódási lehetőséget. Azt mondanák, miért nem mennek át a Budafoki útra a kutyafuttatóba, hiszen az pontosan erre fenntartott hely.
Nehéz igazságot tenni, nehéz megértetni mindkét oldallal a saját érveket.
Mi, mint az Önök között álló, vagy inkább mindannyiuk mögött álló hivatali szervezet, próbálunk olyan megoldásokat találni, mellyel az esetleges konfliktusok csökkenthetők.
Szeretnénk, ha Újbudán nem különülne el az itt lakók társadalma kutyásokra és kutya nélküliekre, hanem egészséges kompromisszumot kötve élnének. Ennek érdekében igyekszünk "békítő" lépéseket, bízom az Ön együttműködésében is!
Üdvözlettel,
Molnár Gyula
